|
 |
|
|
Tudod, arra gondoltam,
hogy mi emberek attól félünk,
ha erről a világról elmegyünk,
nyom se marad utánunk,
a ködben nyomtalanul eltűnünk,
pedig ez nem így van,
ha a nevünket,
arcunkat el is felejtik,
mert elfelejtik,
ha már csak távoli ük rokonok les... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Besétálsz a tóba, felfekszel a víz felszínére, rábízni magad a felhajtóerőre. Fejed a vízben, a füleddel hallod a felszín mocorgását, élvezed ahogy hullámzik, mozog meztelen testeden. Alulról a hűvös, fenntart a felszínen, lebegsz, fentről süt a nap melegíti a mellkasod, a hasad. Szétárad benned ez a kellemes meleg érzés, átmelegít olvasztja a merev izmaid, a feszültséget, és az e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ IFJÚSÁGNAK PANASZA
Tüzes ifjúságunk vigassága bomlik,
Életünk öröme lassan-lassan romlik.
Bágyadott szívünknek pusztul nyájassága,
Hidegszik véribe, s lankad kívánsága.
Csendesedni kezd majd tüzes szelességünk.
Baját jelengeti tikkadt egészségünk,
Ifiúi erőnk fárad ereinkbe,
Mindég hidegülést érzünk heveinkbe.
Gyönyörűségünkbül ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bessenyei György ELRAGADTATÁS
Örökkévalóság, kútfeje mindennek!
Láthatatlan lelke a nagy természetnek!
Kebeledbe miként formáltad világod?
Hol rejted s mutatod felső valóságod?
Ez az örök erő magába mozdulván,
Széjjelterjeszkedett a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Örökkévalóság, kútfeje mindennek!
Láthatatlan lelke a nagy természetnek!
Kebeledbe miként formáltad világod?
Hol rejted s mutatod felső valóságod?
Ez az örök erő magába mozdulván,
Széjjelterjeszkedett a mindent alkotván.
Kebelébe tartja e nagy természetet,
Mellynek az ő lelke szabhatot... |
|
|
|
|
|
